Összefoglaló, visszatekintés

Rólam: mostanában nem sok időm van írni. Mivel  2 hete immár újra dolgozó nő lettem. Eddig 2 év nyugalom után rám szakadt a munka.

Az olasz tanításra nem számítottam egyáltalán. Az utolsó pillanatban szóltak, hogy van egy lehetőség. Heti 4 órában kellene tanítani egy közgazdasági középiskolában. Hülye lettem volna elszalasztani. Először úgy tűnt nem jön össze, mert az időpontok ütköznek a gyógytestnevelési munkámmal. Aztán az igazgató úr felhívott augusztus utolsó hetében, hogy reggel az első, második órában kellene bejönnöm, csütörtök, pénteken. Erre nemet mondani...

Most már eltelt 2 hét, talán most már megtaláltam magamat. Az elején a korán keléssel, időben elkészüléssel gondok voltak. Nem akaródzott az órákra sem készülni sem, csak az utolsó pillanatban. Szerencsére csak ezen a két napon kell mennem, épp elég egy 2 éves gyerek mellett ez az óraszám, legalább bent vagyok egy iskolában, később jöhet több óra is. Annál is inkább jó helyen vagyok, mert ebben az iskolában van egy kedves régi gimis osztálytársam, ő a közvetlen főnököm, a nyelvi munkaközösség vetetője. Mindenben segít, szóval tökre szuper. 11.-esekkel és 12.-esekkel dolgozom. Egyelőre az a pár szem fiú a legfegyelmezetlenebb, de nem vészesen. Most csütörtökön sajnos nagyon köhögtem, azt hittem sose lesz vége az órámnak. Niki valami kórságot hazahozott az óvodából gondolom, mert Noémivel egyetemben  taknyosak, torok fájósak lettünk.

A gyógytesis munkám is alakul, most gyűlnek a gyerekek, csinálom az ellenőrző füzetüket, elbeszélgetek velük a gyógymódokról, mozgásokról.

Jó újra nem csak anyának lenni, emberekkel lenni, pörögni.

A gyerekekről:

Nikike újra ovis, szeptember 5.-től. Szerencsére csak délelőttös, meg tudjuk oldani. Délután már rég nem alszik, minek is, hiszen éjjel 12 órát lenyom egyhuzamban. Nem volt semmi dráma, a kezdéssel . Nagy okos, majd 5 éves nagylány. Amúgy is mindig dagad a mellem a büszkeségtől miatta. Nagyon szépen, választékosan beszél. Nyugodt természetű, jól viselkedik mindenhol, köszön, udvarias. Legutóbb is orvosnál jártam vele, és kint megvárt, egy néni szemmel tartotta. Rajzolt, kérdezgette a hölgyet, pedig fél-háromnegyed órát vizsgáltak. Sok barátja van, népszerű az oviban.  Óvónénik elájultak milyen sudár lány. 27-28-as lába van, és legalább 115 cm.  Továbbra is szépen rajzol, korát meghazudtolva. Nagyon szereti a kisbabákat, a nálánál kisebb gyerekeket. Pátyolgatja, óvja őket. Jár tornázni is csütörtökönként. Még heti egy mozgást be kell iktatnom neki, csak még nem tom mit. A néptánc az nem jött be neki, megértem, nekem se tetszett annak idején. Növesztjük megint a haját...

Noncsi: Dübörög a dac korszak. Olyan éles, rikoltozó hangokat tud kiadni a száján, Vásáry André még mindiog elbújhat mögötte. Ami nem úgy van, ahogy ő szeretné, mindjárt ordít, sikít, rángatja magát, beleveri a fejét vmibe dühében. Egyre több szót tud, mondogatja őket. Szereti a zenét, ha az utcán hall valamit ,mindig táncikál. Jó fej csajszi. Vagány. Motorozik ezerrel, mindenben benne van. Iszonyat ügyes. Felmászik mindenre, nincs félelem érzete. Erőszakos, törtető. Mindig menni akar. Engem szeret a legjobban, nagy a szerelem köztünk, ad puszikát, odabújik, olyan mint egy kiscica. Az emberek mindig megmosolyogják, hiszen nem túlzás ,de gyönyörű kislány. Törékeny, szőke, kék szemű, kicsi, finom arcú hercegnő.

A lányokról, mint testvérek: Nagyon egy hullámhosszon vannak. Niki óvja, védi a kishúgát. Ölelgetik, puszilgatják egymást. A házban állandó nevetés, sikongatás van. Rohangálnak, bújócskáznak, hülyülnek. Mi meg mosolyogva nézzük őket.a kicsi mindig utánozza a nővérét, megy utána mint egy kiskutya. Ők meg utánam. Örül a szívem, hogy lányok, mert nekem bátyám van és nem  annyira jó a viszonyunk. Sejtettem, hogy ha egynemű gyerekem lesznek, jobb lesz.  Két barátnő, akik mindenben segítik egymást. Jó az élet velük, két csajszival.


NEMSOKÁRA NONCSIKA SZÜLINAP!!!