Az első hét élménye

Már egy hete járok vezetni. Rutinpályán kezdünk és már a második alkalommal elmentünk pályán kívül, sőt a forgalomba is. Kicsit ijesztő volt, hogy itt ez a szokás, de azért izgalmas is volt. Mondtam Mártának az oktatomnak, hogy remélem van életbiztosítása.

Semmi előképzettségem nincs leszámítva egy tíz évvel ezelőtti trabantos vezetést ugyanezen a rutinpályán, na de micsoda különbség van egy Opel Astra és egy Trabi között.

Kezdtük az alapoknál, azaz a tükrök, vezetőülés beállításánál, majd a kocsi beindítása következett. A kuplungot az elején mindig hirtelen engedtem fel. Márti szerint finoman kell a jószággal bánni. Majd egyesbe kapcsoltam, kormányoztam. Ezután lejtőmenetben kézifék használata, majd elindulás. Az óra végén meg kimentem a panelok közé vezetni. Az első óra konklúziója  Márti szerint : túl keményen váltok, kormányozom, türelmetlen vagyok.

A második óra kedden volt: Átismételtük az előző órán tanultakat. Majd kettesbe kapcsoltam, gyorsítottam. Itt nevettünk, mert eléggé odanyomtam a gáznak. Márti szerint ezzel nem lesz gond, inkább vissza kell fognom magamat  Az óra végén kaptam két pöttyöt a karomra, mert mindig mikor indulni akartam először a váltóhoz nyúltam, azután  a kuplunghoz. Ez valami frajdi elfojtás lehet a hosszú, kiálló dolgok iránt szerintem.

Ja még kivezettem a kocsit a forgalomba és kb. 300 métert vezettem. Még dudálást nem kaptam egyelőre.

Ma volt a harmadik óra. Megtanultam megfordulni egy sávon belül, gyorsítás után hirtelen lefékeztem, tolattam, szlalomoztam. A végén már 1000 métert mentem a forgalomban. Már sokkal több mindenre kellett egyszerre figyelnem. El is fáradtam, úgyhogy a végén már jobbra indexelés helyett balra indexeltem, lefullasztottam a kocsit stb. Mikor kiszálltam, csavarni lehetett rólam az izzadtságot. A gázt viszont nagyon nyomtam. Nem volt gáz egyáltalán.

Folyt. köv. hétfőn...

Alma együttes

Bevallom szeretem a címben szereplő csapatot. Nagyon szimpatikus srácok. Ezért aztán  iszonyúan megörültem, mikor egyik nap a Corás szórólapon láttam, hogy jönnek hozzánk koncertet adni. Gondoltam elvisszük a lányokat, úgyis szeretik hallgatni a számítógépen őket és táncolnak. 

Múlt héten szombaton 4-órakor ott is voltunk a Cora parkolójában, hogy végre élőben lássuk őket. Már kisebb tömeg gyűlt össze  gyerekestől, felnőttestől. A zenekar 5 tagú. Viccesek, aranyosak voltak, pont ahogy elképzeltem. Bevonták a zenélésbe a közönséget. Vicceket meséltek, hülyéskedtek a kicsikkel. 

Lányaink a nyakunkba ülve hallgatták őket kb. sajnos 20 percig, mert Niki megunta és be kellett menni vásárolni az áruházba . Bevallom én szívesen maradtam volna végig. Ilyenkor ha lenne Harry Potter eltüntethetné addig a tiltakozókat.

Egyértelműen ez a kedvencünk tőlük:

A fagyi élvezete

Családi nap az oviban

E hét csütörtök napján tartották az oviban a családi napot. Tavaly is voltunk, nagyon jól éreztük magunkat akkor is. Idén is nagyon vártuk ezt a napot.

A kezdés nem volt valami biztató, mert Pisti 4 órakor telefonált, hogy nem tud időben hazaérni Nikivel, aki a mamáéknál tartózkodott. Mi már Noncsival puccparádéban vártuk őket. Kicsit csalódott voltam, mert már 4-kot javában elkezdődött a mulatság, mi meg itthon dekkoltunk.

Szerencsére apukám hazament és elhozta az ovihoz Nikit, és ő ugrott be Pisti helyett, míg meg nem érkezik.

Mikor megérkeztünk már televolt az ovi udvara sok-sok emberrel. Niki egyből ment arcot festetni, pedig otthon állandóan azt hajtogatta, hogy nem akar ilyet, annak ellenére, hogy tavaly is csináltatott magának. Cicát festettet az arcára, hiába a szerelem nem akar elmúlni a cicák irányárában. Aztán az ugrálóvárba sietett szeretett papájával.

Noémi többnyire a kezemben nézelődött az elején, aztán homokozott, csúszdázott, mozgott a zenére. 

6 körül Pisti is befutott és felváltotta a papát. Vettünk lufikat, gofrikat, meg ivólét. Később 5 tombola szelvényt is.

Mindjárt a sorsolás elején nyertünk az egyik számmal egy Régió játékcsomagot, tele mindenféle jóval, vízfestékkel, gyurmával, kártyákkal, stb. Majd még egyszer nyertünk egy csomagot, amiben építőkockák voltak. A fődíjat, a tortát sajnos nem sikerült elhozni, de talán jobb is, mert hizlal.

Egyébként viccen kívül, többnyire szoktam nyerni, már nem egyszer volt, hogy kihúzták a számaimat életem során.  

A legutolsók között  hagytuk el a helyszínt. Megint nem csalódtunk.

Már a mi udvarunkon Nikicica

A kerti házikónknál

A nappaliban

KRESZ

...letudva. A vizsga, mint  említettem, kedden volt. Reggel, korán már fent voltam, aludni tudtam, nem izgultam. Életem során, már annyi vizsgán voltam, lévén a három diplomának köszönhetően, mindig izgultam, a jövőm, az álmaim múltak rajta, Ezúttal megfogadtam, nem lesz para, ez nem létkérdés, csak önként vállalt küldetés. Amúgy is már a próba vizsgán sikerült ,akkor miért ne sikerülne, csak nyolc általános kell hozzá. Mondjuk ennek ellenére sokan elbuknak. Jó tanulni tanulni kell, de meg is kell érteni a logikáját a közlekedésnek. Inkább maximalista (bak jegy áldása) a hibátlanságra mentem. Kedvenc csokim volt a jutalom érte.

8. 30-ra kellett megérkezni. A kelés 7-kor volt. A férjemmel elvittük nagyobbik csajszinkat óvodába, szegényke elég korán érkezett kivételesen, fél nyolckor. Hétalvó a drágám, általában fél kilencre megyünk. Ismét megbizonyosodtam arról, hogy Niki áldott jó természet, nemhogy külön ágyban, szobában alszik, de egy szóra elnyomja a buzgóság, és egy  szóra fel is kell, ha kell. Az orvosnál, tornán , oviban fegyelmezett, szót fogad. Nem hisztizik, panaszkodik, hanem teszi a dolgát. De jó, hogy már 4 és fél éves, nem lüke 3. Akkor volt a dackorszaka., de visszakaptam azt a kislányt, ami babaként is volt. 

Közben anyukám vigyázott Noncsira, aki még javában alukált.

Pisti kidobott előbb az autóból, mondtam sétálok a tett helyszínére, mert még elég korán volt. Leültem egy padra ettem, ittam. Mikor megérkeztem, ahol az aulában sortársaimmal várakoztam.

  Valamivel 9 előtt egy kicsi, széles asszonyság jelent meg, olyan Andulka féle (Nők a pult mögött című filmből idézve) Szólított minket név szerint és sortba kellett állnunk a számítógépes terem előtt. A hölgyemény leült a székére és leadminisztrált minket. Kaptam egy fényképes adatlapot.

Majd a gépek elé ültünk. Először kerestem az egeret, meg a klaviatúrát,  de rájöttem, hogy érintőképernyős a dolog. Andulka  kis előadását követően, zöld utat kaptunk. 55 kérdés volt, mindegyik kérdésre egy perc állt rendelkezésre. A KRESZ kérdésekben műszaki kérdések is voltak, így nem kell külön műszaki vizsgát tenni. 

Láttam, valaki már nem először próbálkozhatott, mert nagyon gyorsan eltűnt a teremből.  Ami vagy jót, vagy rosszat jelenthetett.

Én kb. fél óra alatt végeztem. 3 hibát vétettem. Nem rossz, de a csoki sajnos ugrott:(((

Hétfőn már mehetek vezetni!!!!

Tanulok

tanulok és tanulok, ha van időm  a család és a sport mellett. Jövőhéten kedden vizsga.

Más különös most nem történik velem, ezért most ilyen rövid ez a bejegyzés.

Anyák napja az oviban

Tegnap 5 órakor tartották a kis műsorukat a lányomék csoportja. Fél órás verssel kis előadással egybekötött műsor kerekedett belőle. Nagyon szépek, ügyesek voltak a kis 3-4 éves kiscsoportos kisfiúk, kislányok.
Anyósom, anyukám és én is nagyon élveztük az előadást és megemeljük képzeletbeli kalapunkat az óvónénik és a dadus előtt.