Sajnos ma nem volt valami jó napunk.
Niki azzal kezdte, hogy telehányta az ágyát a tegnapi feltehetően grizgaluska levessel. Szerencsére csak a végeredményt láttam, és nem lett nagyobb baj, nem sírt csak nevetve mondta, hogy mi történt.
Aztán délután Noémi 15 hónapos kötelező oltása következett. Szegényke amint meglátta a védőnőnket máris elkezdett nem is sírni, hanem üvölteni, mint aki máris megkapta a szuriját. Mindenki minket bámult. Aztán mikor meg akarták mérni a súlyát meg a lázát, csak fokozódott a dolog. Nem volt mit tenni, be kellett hát vetnem a Pom Bear trükköt. Bevált, mert amint kinyitottam a zacskót, mintha elvágták volna sírását. Jóízűen falatozott addig amíg sorra nem került. Bent aztán folytatódott az üvöltés. Előbb megvizsgálta a doktornő. Majd mikor beadták a két injekciót a lábaiba nem kapott levegőt úgy sírt, de aztán mintha misem történt volna elhallgatott. Csodálkoztunk is a dolgon. Ezek szerint a macerák jobban megviselték, mint a szúrások. Itthon badtam neki a lázcsillapítót mindenesetre.
Ennél nagyobb drámák azért ne legyenek...
4 megjegyzés:
Szegény Kicsilány :( Hunor is dettó ilyen, már a dokibácsi látványa is kiborítja... Bár most legutóbb, a 18 hós oltáson mintha kicsit oldódott volna...
Niki,hogy van azóta? Noémi rendben volt a szuri után,láz meg ilyesmi nem volt remélem?Franci is ilyen volt meglátta dokit és már ment is az üvöltés torka szakadtából!Tiszta ideg voltam ezért mindíg ha dokihoz kellett menni.De aztán egyszercsak összebarátkoztak! :)
Most már minden rendben. Nem volt semmi az éjszaka Noncsival. Niki is oké.
Jaj, szegény csajok:))))
A lényg, hogy túl vannak rajtuk...mindketten:)))
Megjegyzés küldése