Mikulás járt a munkahelyemen

Igen tegnap előtt ott volt a Nagyszakállú az iskolában, ahol tanítottam olaszt, és tesit mielőtt eljöttem szülési szabadságra. 

Jó volt látni a kollégákat, akikkel már csaknem egy éve nem találkoztam már. Volt aki, mint mindig nagyon kedves, aranyos volt, lelkesen üdvözölt, játszott, beszélgetett a lányaimmal és volt aki még annyit se mondott, hogy bakfigy, ahogy apukám szokta mondani. Jó hozzám nem kell szólni, de még a a kis Noémira is úgy nézett, mint vmi lárvára, az durva.  Ez utóbbiak természetesen nők voltak. Már megszoktam azóta ezt a helyzetet mióta dolgozom, mert a tanárikar sajnos elnőiesedett és ugye megy az irigység a nőneműek között. Én mondjuk igyekszem mindenkivel kedves, nyitott lenni, de akinél egy idő után zárt ajtókat találok, már nem próbálkozom Úgy vagyok vele, ez úgyis őt minősíti. Különösen azokat a  kolléganőket nem értem, akiknek ugyanúgy van férjük, gyerekük, és még nem is csúnyák, miért ilyen mogorvák. Rejtély. Mindegy, csak ez néha bántani szokott.

 Szerencsére a többség normális nálunk. Találkoztam egy-két tanítványommal is, és nagyon tetszett nekik Noémi.

Nézzük inkább a pozitív dolgokat. A gyerekeim jól érezték magukat. 

Mielőtt jött a Mikulás, az iskola tanulói előadtak egy kis műsort, verseltek, énekeltek. Utána találós kérdéseket tettek fel a gyerekeknek, és aki kitalálta a megoldást, kapott egy kifestőt. Ez kb. fél óráig tartott. Közben Niki egyfolytában dézsmálta a süteményeket az asztalról. Odaült egy kolléganőm és annak anyukája mellé, akik elhozták a család két hónapos kisfiát. Niki egész idő alatt a babával foglalkozott. Evett és babázott.

Noémi egész idő alatt járkált, nem ült meg a fenekén egy percre sem. Adtam neki egy linzer szeletet, megette, majd ment tovább. Jól érezte magát, mindenkihez odament, haverkodott. A zenére illegette magát, nevetett. A nagyobb kislányok egyből elkezdték babusgatni, le nem lehetett őket vakarni róla. Volt egy udvarlója is, Brúnó, a másfél éves kisfiú. Egyfolytában üldözte, követte a lányomat. A fülbevalóját is ki akarta szedni mindenáron.

Mikor aztán megjött a Mikulás Noncsi az ölembe csücsült egy kicsit. Mikor szólította őket  Niki nem félt szerencsére. Bár nem sokat szólt, csak bőszen.mosolygott  Noncsi még nem szentelt nagy jelentőséget az eseménynek. Kivezettem elé, és elvettük a csomagot, amiből már nem sok van, mert otthon egyből nekiestünk. Ez nem az a hónap, mikor fogyókúrázni kell:)))
Jövőre megint megyünk, ha lehet...

zabagép

szerették...

mini nő

Ki ez a bácsi?

Niki és a kis Gergő

Niki és a Miki 2.

Nem nagyon maradt ott...