Kifele...

jövünk a betegségből. Már éppen itt az ideje, mert sehova sem lehetett menni.  Most már jobban is alszunk. Sok éjszakán keresztül csak köhögtünk, köhögtünk. Volt olyan éjszaka, hogy felváltva voltam a gyermekeim  ágyánál, úgy fulladoztak. Sok gyógyszert szedtek, antibigyót is, mert több napig volt lázuk.  Nem ettek, ittak, sokat sírtak, nyűgösködtek. A lányoknál még az orrszívó porszívó mindennapos vendég.

Nikinek így decemberben sikerült egy egész hetet járnia óvodába. Jó eredmény mondhatom. A Mikulást legalább látta.

Én továbbra sem mozgok, majd januárban. Ez elég rossz érzés, ezt csak az tudja, aki rendszeresen sportol.

Nincs is nagyon mit írnom, mert az égvilágon kívül nem történik velünk semmi a fent leírtakon kívül.
Mindenkinek, aki beteg jobbulást kívánok!!!