Szöszikém másfél éves lett

Megint vasárnapra esik az esemény, mint a szülésnél.

Emlékszem mikor terveztük annak idején Niki tesóját, akkor mondtam, hogy de jó lenne egy szőke, kék szemű kislány, de még jó lenne egy kisfiú is, vagyis plusz kettő Niki mellé. Ikrekben is reménykedtem. A kislány része teljesült abszolút.

Na de milyen is a mi Noémink most?

-Szeret kockákkal játszani, különböző flakonokkal, kotlákkal. Mindent a szájába vesz, de ha kérem, akkor odaadja a dolgokat.

-pár szót már mond: kutya, cica, kakaó, nyanya (anya), papa, tátá (pápá), Titi (Niki), csicsis (csacsiska-aludni), hapci, baba, nem, mama, nyam-nyam kb. ennyi, a fontos dolgok, amit nem tud, arra rámutat. Már csak néha van, hogy nem tudom mit akar. Okyankor hisztizik, néha harap is. Ennek ellenére, viszonylag könnyen megnyugtatható, még mindig nagyon jó természetű, alkalmazkodó gyerek. Bárhol vagyunk, jól elvan, nem berzenkedik.

-Nem jár, hanem fut, alig bírom utolérni. Olyan, mint én voltam, eleven, izgó-mozgó

-Nagyon huncutka, vigyorgó, kacagó édes lány

-Étvágya még mindig nagyon jó. Kedvence a krumpli, rántott husi, tésztafélék, sajtos stangli, pom-bar

-Jól alszik éjszaka és  napközben is. A frontok azért megviselik, olanykor többször fent van éjszaka

-A fogai számát pontosan nem tudom megmondani, mert nem engedi, hogy belenyúljak a szájába. 12 biztos

-Szeret menni, utazni, hozza a cipőjét egyből, ha látja, hogy öltözködünk

 -Szeret fürcsizni, mint minden kisgyerek, úszik a fürdőszoba utána

 -Nagyon anyás, imád engem, mint ahogy egy kisfiú szokta a mamáját. Ez új nekem, ez  szerelmes szeretet, mert Niki nem volt ilyen. Tanulság nem kell ahhoz kisfiú, hogy az ember lánya megtapasztalja az efajta szeretetet. Puszit is annak, aki arra érdemes.

Szereti a muzsikát, még a déli harangszóra is illegeti magát

Az emberek továbbra is elájulnak a vakító kék szemétől és arany szőke hajától.

Ő család kicsi kincse

.

Ez de durva

Anyukám volt kollégájának mániája ilyen emilkéket  küldözgetni az ismerőseinek. Gondoltam ezeket én is megosztom veletek. Röhögésre fel!!!

Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget!

 Bocsi a kis méretért, nagyban torzít és nem lehet felismerni a szereplőket rajta

A másik:


- Ma ilyen napom volt - csacsogta Fábry Sándor, aki az egybegyűltek
legnagyobb döbbenetére nőnek maszkírozva jelent meg tegnap a
Fővárosi Bíróságon. A taláros testület viszont nem viccelt, és első fokon
elmeszelte a Showmant. Az ítélet szerint megsértette Terry Black
emberi méltóságát.   
    
Fábry átváltozása olyan jól sikerült, hogy eleinte nem is keltett
feltűnést a bírósági folyosón várakozó, piros felsőt, elegáns sötét
szoknyát, magas sarkú cipőt viselő középkorú nő, akinek a sminkje és
a frizurája is teljesen rendben volt. Ám a jelenségről hamarosan
kiderült, hogy valójában nem más, mint Fábry Sándor, akit Terry Black
perelt be. Az Esti Showderben ugyanis többször élcelődött Terryn és
családján.
- Részint azért öltöttem női ruhát, hogy egy kis derűt, vidámságot,
játékot varázsoljunk a törvényhozás szürke falai közé. Persze a
bíróság maximális tisztelete mellett - hangsúlyozta lapunknak Fábry. -.
Részint azt is mondhatnám röviden, hogy ilyen napom volt, hiszen női
ruhában járni nem bűn, részint talán tiszteletadás azok felé, akik
másként gondolkodnak -  magyarázta  Fábry, miközben parókáját
igazgatta.
A tárgyalásról a sajtó képviselőit kitessékelték, csak az ítélethirdetés
volt nyilvános. Az ítélethozatal előtt Fábry még bizakodott.
- Felmentő ítéletben reménykedem, de semmin sem lepődnék meg. Ha
elmeszelnek, leveszem a parókám - mondta.
Bár Fábryt nem mentették fel, parókája mégis a fején maradt. A Fábry
Showban elhangzott "Terry Blacknek nem lehetett nő az anyja"
mondatért a Fővárosi Bíróság elsőfokon eltiltotta Fábryékat további
hasonló jogsértésektől, 900 ezer forint kártérítés megfizetésére és
magánlevélbeni bocsánatkérésre kötelezte, illetve a következő adás
előtt az ítélet rendelkező részét ismertetni kell a nézőkkel. Fábryék
megfellebbezik az ítéletet.
Terry Black nem jelent meg a bíróságon, a tárgyaláson történtekről jogi
képviselőjén keresztül értesült.
- Fábryt minősíti, hogy női ruhában jelent meg a tárgyaláson, ennyire
veszi komolyan a bíróságot. A bíró úr döntésével nem értek egyet,
fellebezni fogom az összeget - morgolódott Terry Black, aki eredetileg 9
milliót szerett volna Fábryból kifacsarni. 

MÉG MIELŐTT BÁRKI ÍRNÁ NÉVTELENÜL HOGY MELEG ÉS TRANSZVESZTITA GYŰLÖLŐ VAGYOK, KIJELENTEM NEM VAGYOK.

ERGO MIKOR NOÉMI SÚLYÁRÓL ÍRTAM A BLOGOM KEZDÉSEKOR, HOGY NEM TETSZENEK A KÖVÉR BABÁK, ANONIMUSKÁM ODÁIG ELMENT, HOGY ÖRÜLJEK, HOGY NINCS VÍZFEJŰ GYEREKEM. SZÓVAL NEM KELL LEVONNI HÜLYE KÖVETKEZTETÉSEKET, CSAK A TÉNYEKET KÖZÖLTEM.  

Nem...

...történik semmi különös velünk, azért sem írtam ide. Minden a megszokott kerékvágásban zajlik.

Élvezzük a jó időt. Végre itt a tavasz.

Niki jár néptáncra meg tornázik, nagyon szereti mindkettőt szerencsére. Óvodába is már csaknem egy hónapja jár. Nem is volt beteg már jó ideje senki sem a családban.

Noémi egyre kislányosodik. Róla írok többet nemsokára, mert másfél éves lesz vasárnap.

Én bőszen sportolok, készülök a szeptemberi munkakezdésre, jó formába kell hoznom magamat. Már bejelentkeztem a munkáltatómnál. Nemsokára vége a jó világnak. Mondjuk már mennék nagyon elég volt ez a két év itthon. Aztán majd meglátjuk akarunk- e még egy babát, akkor megint pihizek 2 évet.

Pisti intézi a diploma átvételt, úgy néz ki családostól vesszük át az okmányt körülbelül 2 hét múlva. Irány Pest egy kis barátnői vizittel egybekötve. Már nagyon várom.

Szóval ennyi.

Ovis képek

Azért gyönyörű szemei vannak. Tiszta apja, még a szemöldöke is:)))

Emlékezzünk

Petőfi Sándor: Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Pest, 1848. március 13.

Meghalt Ranschburg Jenő

Igen sajnos a hír igaz.
Nagyon nagyra tartottam őt!  Még a családi kör című műsorban ismertem meg. Sok tanácsát igyekeztem a gyerekekkel kapcsolatban hasznosítani. 
Az ország megint elvesztett egy legendát.

Nyugodjon békében!!!

Vérvételi eredmény

Pisti ma elment Noncsika vérvételi eredményéért. Tökéletes lett. A vassal kapcsolatban vettek le neki mintákat főleg, meg a szokásos vörösvértest, hemoglobin és társaira. A doktornővel is találkozott és elmondta, hogy két hét múlva lesz még meg egy bizonyos ETG eredmény. Üzente, hogy vezessek táplálkozási naplót, azaz pontosan írjam re, hogy mikor, mit, és mennyit eszik a lányka. Meglátjuk. Részemről itt befejeztem Noémi ez irányú szekálását. Ma is annyit evett, hogy csak na.

Az a típus lesz, aki akármennyit eszik, nem hízik el. Magasnak magas, mert szokott játszani vele egykorúakkal és szinte egy magasak, pedig azok kisfiúk. Csak ők dundibbak, masszívabbak. Szóval manöken már lehet, ha így folytatja.

Ezt Bud Spencer szerezte

vagyis, ő maga komponálta. Talán kevesen tudják,hogy zenéket is szerez és könyvet is ír. Íme itt ez a kellemes kis nóta tőle!

Gasztoenteriológián jártunk...

szerda délelőtt. Édesapám elvitt engem meg szőkeségemet  a címben megnevezett  szakrendelésre. Úgy háromnegyed 11-re értünk oda. Szerencsére hogy nem hamarabb mert a doktornő éppen odavolt 2 órája.

A beutalót beadtam az asszisztensnőnek és fél óra múlva behívott minket. Megcsináltuk az anamnézist. Kérdezgette, hogy volt-e a családban valakinek vmilyen allergiája, érzékenysége, egyéb krónikus betegsége. Mondtam, hogy elmebaj (vicc). nincs senkinek semmi baja. Felvette az adatainkat, közben megérkezett a nagyságos professzor, doktor, habil doktornő. Olyan felülről beszélek mindenkivel, mindent tudok típus.

Gyorsan elmondtam neki mielőtt szólt volna egy szót is, hogy a gyereknek semmi baja, csak néha van híg nagy dolog, meg pehely súlyú és a családorvosunk erőltette a dolgot. Erre megbízta az orvostanhallgatóját, hogy mérje le pucéran Noncsikát súlyra és magasságra is egyaránt.

Ez a nő olyan béna volt, hogy csak na, még játékbabát sem adtam volna kezébe. Nem bírta lemérni a gyereket, megfogni pláne pedig segítettem ahogy tudtam, így jóval kevesebb lett az eredmény, mint a mi orvosunknál, hiába mondtam hogy ezt nem így kéne, mert ha nem is vagyok orvos, én is tudom ezeket végzettségemből adódóan. Na mindegy ez a jövő orvos nemzettsége. Határozottság és erős karok is kellenek ehhez a szakmához.
Ezután a bengázó hölgyeménynek köszönhetően a percentilje elég alacsony lett, ezért elküldtek mindet allergia tesztre. Még nem voltam ilyen vizsgálaton. 6-6 pöttyöt raktak Noémi két alkarjára, utána megkarcolták egy tűvel a pöttyök mellett, majd rátettek a karcokra vmi folyadékot. Szerencsére csak a második karjánál kezdett el méltatlankodni a lányom. A procedúra után kiültünk várakozni. Negyed óra múltán  kopogtunk az eredményért, minden negatív lett. Az eredménnyel visszamentünk a gasztróra.

Az asszisztensnő, (még jó hogy nem a bengázó) elvitt minket vérvételre. A kézfejébe szúrta a tűt a nővérke Noncsinak és hat ampullával is levett neki vért. Ott már volt sírás bőven, olyan nem veszünk levegőt típusú. Utána kimentünk a folyosóra és vártuk a továbbiakat. Közben evett, ivott, szaladgált a drágám. Szőke haja és vakító kék szeme mosolyt csalt a várakozók arcára. Találkoztunk rokonokkal is.
Tíz perc múlva körülbelül bejutottunk végre megint és utoljára a dokinőhöz.
Arra jutott, hogy várjuk meg a vérvétel eredményét, ami egy hét múlva van és aztán eldöntjük mi lesz. Ő is tápszer bevezetését javasolta. Meg valami étkezési naplót írjak, mert nem biztos, hogy amit a gyerek eszik az kalóriadús. Hát én már ennél változatosabb, hizlalóbb étrendet nem tudok kitalálni a gyereknek. Főzelék, kolbász, sok krumpli, kenyér  húsok, tej alapú ital (Milupa) stb. Meg mit adjak, folyékony zsírt.  Tanácsolta még, hogy beszéljünk a mi orvosunkkal, ő mit javasol. Szóval látszott, hogy nem tud épkézláb ötletet kitalálni, mivel minden negatív volt.  Írt még a zárójelentésbe sok szép latin, orvosi kifejezést, csakhogy teljes legyen a dolog. hátha nem értem mit jelent. Csakhogy értem.
Elmenőben még kérdeztem, hogy az elmaradt széklet mintát hozhatom-e később. Erre neki valami nagyon fura válasza volt.  Aminek az volt a lényege, hogy nem lehet, mert ahhoz jobban meg kellene ismernie a gyereket. Valamint nem tudná kihez tartozik a minta, ha később behozom. Én: ???????
Szóval egyelőre kaka ügy itt lezárva, ugyanis  ehhez már úgy látszik nem elég a három diplomám.
Szegény csemetém hazafele már elaludt és mikor kivettem és betettem az ágyába folytatta tovább.
Köszönet apukámnak, aki mindvégig velünk volt.

Élmény

Annak apropóján mutatom meg ezt a dalt, hogy nem olyan rég láttam az Edith Piafról életéről szóló filmet. Ez a szám nagyon tetszik. Aki látta a filmet az tudja, hogy ebben a számban minden benne van, ami Edith volt.

Nem volt könnyű élete, mérhetetlen szegénységben nőtt fel, a kisfiát elvesztette 2 éves korában, megvakult egy időben gyerekkorában, szerelme meghalt stb, de a hangja az egyszerűen csodálatos volt, olyan ami csak száz évenként egyszer terem. Lúdbőrközözik a hátam mikor szól ez a dal. A film végén mikor már szinte nyomorék volt, alig tudott menni, és erősen demens is volt, még mindig képes volt  énekelni. Odacsoszogott a mikrofonhoz és elénekelte ezt a dalt olyan elementáris erővel, hogy embernek menten sírni támadt volna kedve. Ő is közben újra fiatalabb lett.

Marion Cottilard, a gyönyörű francia színésznő, aki a filmben Piafot játszotta Oscar díjat kapott az alakításáért. Megérdemelten.

A címe: Nem, nem bántam meg semmit